A hungarikumokról és a Felvidék magyar értékeiről tartottak konferenciát Nagykaposon
A hungarikum eszméjének terjesztéséről és a Felvidéki Magyar Értéktárról tartottak konferenciát Nagykaposon. Tematikus előadások keretében számba vették az Ung-vidék és a Bodrogköz értékeit is. A Gazda Polgári Társulás által október 10-én megszervezett, a Hungarikum és a Felvidék magyar értékei című konferencia Magyarország Földművelésügyi Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
A nagykaposi Magyar Közösségi Ház adott otthont annak az értekezletnek, amely során ismertették a Felvidéki Hungarikum Mozgalmat, annak jelenlegi helyzetét és jövőbeni céljait, illetve a régió kiemelt értékeit.
A rendezvény kezdetén a helyi szervezők nevében Varga Tibor, a Via Nova ICS elnökhelyettese üdvözölte az egybegyűlteket. Mint elmondta: „Sokan esnek abba a hibába, hogy miközben rácsodálkoznak más tájak, népek, országok szépségeire, természeti és kulturális kincseire, a körülöttünk lévő értékekről megfeledkeznek."
Varga Tibor hangsúlyozta, hogy az Ung-vidék és a Bodrogköz gazdag az olyan értékekben, amelyeknek egyidejűleg jelentős az identitástudat-erősítő szerepük és az idegenforgalmi vonzerejük. A helyi előadók által ezen magyar értékek feltárását és bemutatását tűzték ki célul.
A Gazda Polgári Társulás nevében Varga Péter elnök üdvözölte a hallgatóságot, majd átadta a szót a Magyarország Földművelésügyi Minisztériumát képviselő Guba Zoltánnak. A Hungarikum Főosztály főosztályvezetője prezentációval egybekötött előadása során ismertette a magyarországi Hungarikum Bizottság eddigi tevékenységét, tapasztalatait. Mint elhangzott, az Országgyűlés 2012-ben hozott törvényt a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról, majd a kezdeményezés gyorsan országos hungarikum mozgalommá terebélyesedett. Napjainkban az anyaország közel 500 településén találhatóak helyi értéktár-bizottságok.
Mint megtudtuk, a Földművelésügyi Minisztérium meghívásos pályázatot írt ki a népszerűsítő, felvilágosító munka elvégzésére, valamint az egyes határon túli területeken az ottani értéktárak létrehozására. A Felvidékről a Gazda Polgári Társulás kapott meghívást erre a pályázatra, így ők koordinálják az itteni munkát.
A Felvidéki Magyar Értéktárról és az erről szóló pályázat részleteiről Varga Péter tartott beszámolót, ismertetve az értékgyűjtés jogi szabályozását, illetve az eddigi eredményeket, a kitűzött célokat. Mint elhangzott, szerkezetileg háromlépcsős rendszert alakítanak ki: az ágazati, települési, tájegységi és regionális értékek alkotják az első szintet, a Felvidéki Magyar Értéktár a másodikat, és a Külhoni Nemzetrész Értéktár a harmadikat. Innen léphetnek tovább az egyes elemek a nemzeti értékek sorába. A pályázat zárókonferenciáját az év végén Dunaszerdahelyen tartják.
A nagykaposi konferencián a felvidéki pályázatot irányító csapat tagjai közül Értékmegőrzés és közművelődés a Felvidéken címmel előadott Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési
Intézet igazgatója, majd Bödők Károly, a Barátok Polgári Társulás koordinátora számolt be az iskoláknak szóló Felvidéki Értéktár Pályázatról.
Az Ung-vidék és a Bodrogköz értékeiről helyi szakemberek, kutatók, szervezet- és településvezetők tartottak tematikus beszámolókat. Dicső múltról mesélők - Őseink öröksége az Ung-vidéken és a Bodrogközben címmel Nagy Zsuzsanna, a Patrónus Polgári Társulás elnöke adott elő, majd Barkó Zsuzsanna, pedagógus ismertette az Ung-vidék nyelvjárási sajátosságait, különös tekintettel az állattartásra és a pásztorművészetre.
Szilvási Tibor, ének-zene szakos tanár a régióban működő értékteremtő és hagyományőrző csoportokról számolt be. Ilko Zoltán, hittan-filozófia szakos tanár, a Via Nova regionális alelnöke Hol hit, ott szeretet címmel bemutatta a Bodrogköz és az Ung-vidék keresztény értékeit. Varga Tibor a régió értékeinek közösségépítő és idegenforgalmi szerepét tárta fel, végül Furik Csaba polgármester kalauzolta el a hallgatóságot Kisgéresbe, ahol egyre több előrelépés történik a gasztroturizmus fellendítése terén, a helyi értékekre: a pincesorra, a borászatra, a hagyományos ételekre és a természetes környezetre alapozva.
Varga Péter a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy a nagykaposi konferenciával sikerült felkelteni a régió szakmai közösségének érdeklődését. Véleménye szerint a bodrogközi és Ung-vidéki régióban számos olyan érték található, amelynek helye van a külhoni értéktárban.
Az esemény során lehetőség volt megkóstolni a hagyományos géresi bélest és bort. A kistárkányi hagyományőrzők jóvoltából pedig mindazon termékek felsorakoztak, amelyek a község híres szilvatreméséhez kapocsolódnak. Nagy sikere volt a kistárkányi szilvóriumnak, a hagyományos módszerekkel készülő lekvárnak és a szilvás motívumokkal ellátott kézimunkáknak is.
A külhoni magyar értéktárban eddig hat felvidéki érték szerepel: a kurtaszoknyás falvak népviselete és hagyományőrzése, a deáki római katolikus templom, a bényi rotunda és a kéttornyú templom, az ételek közül pedig a kőtés, a pozsonyi kifli és a paprikás kattancs. A nagykaposi konferencia helyi szervezői és előadói nevében Varga Tibor reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben ezek közé több Ung-vidéki és bodrogközi érték is bekerül majd.
