telepulesmustra logo

A Felvidéki Magyar Értéktárról Nagymegyeren

Az V. Önkormányzati Szabadegyetem harmadik napján, október 17-én, szombaton a szórványmagyarság helyzete, a Petőfi Sándor Program és a készülő felvidéki értéktár volt terítéken. A készülő felvidéki értéktárról Szakáli István Loránd, a magyar Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára és Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke számolt be.

a felvideki magyar ertektarrol nagymegyeren 01

Szakáli István Loránd előadását Esterházy János: Nem lehet helye a lemondásnak idézetével nyitotta meg. A hungarikum mozgalommal kezdte, kifejte, hogy a hungarikumügynek nemzetépítő hatása van, s erősíti a nemzeti összetartozás érzést. Kiemelte: a hungarikumok ügye olyan nemzeti ügy, amelyet a minden magyar magáénak érezhet függetlenül attól, hogy világ melyik részén él. Hangsúlyozta, hogy tisztában kell lennünk értékeinkkel, mert akkor van önbecsülésünk.

„A magyar Országgyűlés 2012-ben fogadta el a hungarikum törvényt, azonban ez csak egy mérföldkő volt abban a hosszú távú gondolkodásban, mely azt volt hívatott tudatosítani a magyarságban, hogy oda kell figyelnünk a ránk jellemző értékekre" – mondta.

A helyettes államtitkár beszámolt a hungarikum törvény elfogadása óta felhalmozódott tapasztalatokról. Maga a törvény nem akar túlszabályozni, csak a kereteit teremti meg az értékgyűjtés folyamatának. A hungarikum mozgalmat illetően az elmúlt három év igazi sikertörténet, közel 550 települési értéktár bizottság jött létre Magyarországon. Hozzátette, eddig nem sikerült kellő módon megszólítani a külhoni közösségeket.

„Az idén nyáron végrehajtott hungarikum törvénymódosítással többek között az volt a cél, hogy a határontúli értékgyűjtés megfeleljen a hazainak. Ennek eredményeként Magyar Állandó Értekezleten részt vevő külhoni szervezetek a saját országuk vonatkozásában külhoni nemzetrész értéktárat működtethetnek" - mondta Szakáli.

Mint megtudtuk, a Külhoni Magyarság Értéktárnak 106 nemzeti érte van, 64 Vajdaságból, 19 Horvátországból, 6 Muravidékről, 6 Kárpátaljáról, 5 Erdélyből és 6 Felvidékről. Ez utóbbiak a következők: a deáki templom, a bényi műemlékek, a kurtaszoknyás falvak, a pozsonyi kifli, a kőtés, a paprikás kattancs.

Hozzátette: a 2015-ös költségvetés terhére 110 millió forint értékben úgynevezett „hibrid" pályázatot kívánnak kiírni, amibe kölcsönösen bevonnák a határon inneni és túli településeket. A pályázat célja, hogy a meglévő települési, testvérvárosi kapcsolatok elmélyüljenek, valamint újak alakuljanak ki az értékgyűjtés mentén.

Reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben egyre több külhoni javaslat fog a Hungarikum Bizottság asztalára kerülni. A bizottság a Nemzeti Értékpiramisba helyezi el a helyi értéket, s ezek közül az arra érdemesek a Hungarikumok Gyűjteményébe is bekerülhetnek. A felvidéki partnerszervezetük a Gazda Polgári Társulás.

Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke a Felvidéki Magyar Értéktárat mutatta be. A hungarikum eszméjének terjesztéséről és a Felvidéki Magyar Értéktárról legutóbb Nagykaposon tartottak konferenciát.
További ilyen konferenciákat is terveznek, pl. Fülekre november 6-án várják az érdeklődőket. A nyitókonferenciára Komáromban került sor még tavasszal.

a felvideki magyar ertektarrol nagymegyeren 02

Varga Péter elmondta, hogy a helyi értékek begyűjtése kapcsán várják a javaslatokat olyan nemzeti értékekre, amelyek ismertek a Felvidék egész területén. „Ezek az értékek kerülhetnek majd be a felvidéki magyar értéktárba, innen pedig tovább kerülhetnek a Kárpát-medence értékei közé. Ehhez egy intézményrendszert szeretnénk kialakítani: mindenekelőtt létrehozni egy mintegy 9-12 tagú értéktár bizottságot, melynek tagjai ágazati szakemberek – művészettörténészek, etnográfusok, építészek, agráriumban, élelmiszeriparban tevékenykedő szakemberek és egyéb ágazatokhoz kötődő szaktekintélyek, hagyományőrzők – lesznek" - mondta.

he, Felvidék.ma,
Fotó: Pro Civis facebook