telepulesmustra logo

Hungarikumok és értékek Felvidéken

KOMÁROM. Felvidék magyar értékeiről, azok hungarikumokká nyilvánításának lehetőségeiről tartott konferenciát a komáromi Csemadok és a Gazda Polgári Társulás a múlt héten a Tiszti Pavilon dísztermében. A jövőben a gútai sortáncjárás, a kürtőskalács és a komáromi erődrendszer is a hungarikumok közé kerülhet.

hugarikumok es ertekek felvideken

Petheő Attila, a Csemadok helyi elnökének köszöntője után a nyitóelőadáson Szakáli István Lóránt, a budapesti Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára ismertette a magyar országgyűlés által 2012-ben elfogadott, a nemzeti értékekre vonatkozó törvényt. Elmondta, hogy hol tartanak jelenleg a munkafolyamatok, s hogy milyen segítséget tud nyújtani a magyar kormány az értékmegőrzésben a határon túli közösségek számára. Kiemelte, a törvény két célból jött létre: egyrészt, hogy segítsen tisztán látni, a magyarság milyen értékeket adott Európának és a világnak, s ezzel javítson az önértékelésünkön és az önbecsülésünkön. Másrészt erősíteni szeretné a nemzeti összetartozást is.
A hungarikumok gyűjtése Magyarországon mozgalommá nőtte ki magát, közel 500 településen jöttek létre helyi értéktár-bizottságok. Az országban a gyűjtés sikertörténetté vált, reményeik szerint Felvidéken is eredményes lesz. Ehhez azonban szükség van egy átfogó tájékoztató, ösztönző terepmunkára is. A határon túliak számára egy meghívásos, 48 millió forint keretösszegű pályázatot írtak ki a Bethlen Gábor Alap közreműködésével, amelynek célja a külhoni magyar értékek gyűjtése és a terepmunkára alkalmas szervezetek segítése. Felvidékről erre meghívásra került a Gazda Polgári Társulás is. A pályázat értékelési folyamata jelenleg is zajlik, egy-két héten belül reményeik szerint zöld jelzést kaphat a társulás. Varga Péter, a társulás elnöke az említett pályázatot mutatta be. Kiemelte, céljuk, hogy megszervezzék a felvidéki értékgyűjtő mozgalmat, mellyel kapcsolatban követni fogják a magyarországi modellt – a tervek szerint beszélgetéseket, előadásokat, prezentációkat, rendezvényeket szerveznének a témában. Fontos lépés lesz a Felvidéki Magyar Értéktár Bizottság felállítása is, amely szakértőkből, történészekből, néprajzosokból áll majd. A munkához partneri szervezeteket keresnek, a Csemadok már elvállalta az együttműködést, de rajtuk kívül az ifjúságot is megszólítanák.
Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja gyakorlatiasabb szempontból nyúlt a témához: a felvidéki magyar értékek közül példaként megemlítette a kürtőskalácsot, a régió borait, Szikora György labdarúgót és a túrós csuszát is. A legnagyobb felvidéki kulturális szervezet, a Csemadok képviseletében Bárdos Gyula országos elnök tartott előadást, melyben kiemelte a helyi közösségek, és szervezők munkájának fontosságát, s azon értékek megőrzését, amelyek megtartanak minket magyarnak a Felvidéken.
Huszár László, a Szlovákia Magyar Művelődési Intézet igazgatója az intézet tevékenységét mutatta be a meglévő adatbázisaikon keresztül. Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke többek között a külhoni magyarság értéktárába bekerült javaslatokról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, melynek eredményeképp Bény román kori műemlékei, a Deáki Római Katolikus templom, a gútai paprikás kattancs, a kőtés, a kurta szoknyás falvak népviselete és hagyományőrzése, valamint a pozsonyi kifli már az értéktárhoz tartoznak.
A konferencia második felében a felvidéki magyar értékeink kerültek bemutatásra. Hégli Dusán, az Ifjú Szívek Táncegyüttes művészeti vezetője az együttes tevékenységét és az ifjúságot megszólító terveiket ismertette. Gráfel Lajos, a Pro Castello Comaromiensis nonprofit szervezet igazgatója a komáromi erődrendszer történetéről tartott előadást, Angyal Béla helytörténész pedig a pünkösdi népszokásként ismert gútai sortáncjárást mutatta be. A konferencia utolsó előadójaként Vass Laura, a vassfazek.eu szlovákiai magyar főzőportál tulajdonosa a hazai alapanyagok felhasználásának előnyeire hívta fel a figyelmet.

Forrás: DELTA (sza)